Barion Pixel

SZÁRAZ

A száraz bor kifejezés számos nyelvben évszázadok óta használatos a nem édes borok megnevezésére. A legtöbben egyébként ezért a franciákat „okolják”, mert úgy néz ki, ők írták le először ezt a kifejezést. Egészen pontosan 1200 körül Jean Bodel francia költő Szent Miklósról szóló színművében bukkan fel a „vin sec”, vagyis a száraz bor kifejezés.„Annyi biztos, hogy más nyelveket vizsgálva szembetűnő a párhuzam, szinte mindenütt a száraz bor az ellentéte az édes bornak, azaz a száraz bor „nem édes” bor. A száraz jelző megfelelője például a nagyobb nyelvekben: angol – dry, francia – sec, német – trocken, olasz – secco, spanyol – seco, orosz – сухой. A száraz régi, ómagyar szavunk, sok jelentése van, de a a borra vonatkozó jelzője nagyon késői. Az Etimológiai szótár szerint 1887-ben jelent meg, az édeset és egyéb ízt nélkülöző bort írták le vele. Ez arra utal, hogy a szemlélet később alakult ki, és az előbb elmondottak alapján lehet, hogy idegen nyelvi hatásra” – mondja Balázs Géza, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője

ÉDES

A világ édes borai nem mindenütt azonos módon készülnek. Két csoportba szokás osztani az édes borokat aszerint, hogy csak a szőlőből származó cukortartalom, vagy esetleg más, külsőleg hozzáadott cukortartalmú adalék, sűrítmény alakítja-e az ízeit, stílusát, karakterét. Ez az utóbbi csoport az úgynevezett „erősített”, más néven alkohollal dúsított borok köre. Ezek rendszerint a nagyon meleg és száraz termőhelyekhez köthetők, idetartozik a port, a madeira, a marsala, a sherry és még jó néhány más bortípus. A hűvösebb termőhelyeken, ott, ahol a szőlő jóval később érik be, s lassabban gyűjti össze a megfelelő mennyiségű cukortartalmat, egészen más típusú borokat készítenek. Ezek a természetes édes borok; ez az a kategória, ahol külső „segítség” nélkül ad a természet jó szerkezetű, de magas cukorkoncentrációjú édes borokat. A mesterséges alkohol hozzáadása nélkül készülő édes borok közül természetesen a tokaji borokat helyezzük az első helyre.

PEZSGŐK

Pérignon atya, aki huszonkilenc éves korában lett az apátság pincemestere, karácsony közeledtével meg akarván lepni újborral rendtársait, felnyitott egy új, még erjedetlen cukrot tartalmazó borral megtöltött palackot, ami sokadmagával szüret óta hevert a pince mélyén, s belekóstolt, nem vall-e szégyent vele. Ahogy nyelte a gyöngyöző bort, csodát érzett és látott, s akkor hangzott el az a nevezetes mondat: „A csillagokat iszom.”

BORKÜLÖNLEGESSÉGEK

Amikor XIV. Lajos megkóstolta tokaji bort, a „le vin des rois et le roi des vins” elnevezésselillette, ami latinul vált ismertté: „vinum regum, rex vinorum”A legenda szerint az aszúbor készítését a 17. században Szepsi Laczkó Máté, LorántffyZsuzsanna udvari papja találta föl, aki a fejedelemasszony újhelyi (Sátoraljaújhely) Oremus szőlőjének terméséből készítette az első nektárt, s azzal mint húsvéti borral, leptemeg úrnőjét.Valószínűleg ennél is hamarabb készítettek már aszúbort Hegyalján. Ezt támasztja alá,hogy már az 1590-es években használták az „aszú szőlő” kifejezést (Szikszai Fabricius Balázs latin-magyar szótárában), és készítettek egy bizonyos „főbort”, amit talán azaszúborral is lehet azonosítani. Ugyanakkor készülnek más különlegességek is pincészetünknél, ami jelenleg is elérhetőés folyamatosan jelennek meg kínálatunkban.

BORKÓSTOLÓ CSOMAGOK

Ha Tokajba és környékére látogat nem mellőzheti Tarcalon a Barkland Borászatot. Ízlelje meg a tokaji borvidék egyik legdinamikusabban fejlődő borászatnak a nedűit. A kóstolón a borászunk vagy birtokvezetőnk személyesen mutatja be a pincénkben és a vinotékában sorakozó, saját termelésű borainkat. Vendégeinket házi pogácsával és vízzel is megkínáljuk. Amennyiben többet szeretne tudni szőlőültetvényeinkről és borászatunkról kérjük jelentkezzen be!